udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4
találat
lapozás: 1-4
Névmutató:
Gyurovszky László
2005. július 22.
Bizonytalannak nevezte Románia 2007-es uniós csatlakozását Pálfi István, Fidesz-MPSZ európai parlamenti képviselője a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, akinek szepkticizmusát azonban nem osztja Nagy Zsolt, a román kormány távközlési minisztere. Egy év távlatából elmondhatjuk: elégedettek vagyunk uniós tagságunkkal – mondta Gyurovszky László, a szlovák kormány régiófejlesztési minisztere. /Szkepticizmus és optimizmus Tusnádon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./2005. október 14.
Az internetes Transindex.ro beszámolt arról, hogy Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában /HTMH/ szeptember 28-án Alkotmányos kötelezők – 2007-től új lehetőségek a magyar támogatáspolitikában címmel tartottak konferenciát. A HTMH ülésterme és az előtér is zsúfolásig megtelt. „Miért kell foglalkozni a Magyar Nemzeti Fejlesztési Tervben a határon túli magyarokkal?” – olvasható a konferencián kapott dokumentációs anyagban, a feleletet: mert alkotmányos kötelesség. Minden uniós tagállam (illetve leendő tagállam) megalkotta a saját Nemzeti Fejlesztési Tervét, melyben természetszerűleg a határ menti kapcsolatok is hangsúlyosan megjelennek, és így szinte automatikusan is komolyabb pénzforrások is megteremtődnek a különböző együttműködési projektekre. Ezen lehetőségeket ismertette Baráth Etele, az európai ügyekért felelős miniszter. „Ez a második Nemzeti Fejlesztési Terv már az összmagyarság ügyét fogja szolgálni a határon átnyúló kapcsolatokban”, jelentette ki. Csutak István, a bukaresti Integrációs Minisztérium államtitkára, és Gyurovszky László szlovák régiófejlesztési miniszter a román és a szlovák nemzeti fejlesztési terveket vetette össze a magyar tervekkel. Mivel nincsen még szerbiai nemzeti fejlesztési terv, így a vajdasági autonóm gazdaságfejlesztési tervet Pásztor István miniszter mutatta be. A szakértők rámutattak azokra a közös pontokra, melyek mindkét országban elsőbbséget élveznek. Az októberi közös magyar-román közös kormányülésen ezen közös prioritásokat egyeztetik, és ezen egyezőség alapján dolgoznak ki közös cselekedési stratégiákat. Fontos cél, hogy a pályázók a direkt és indirekt európai alapokhoz kezdjenek pályázni nagyobb projektjeikkel, mert elsősorban ezen közös európai forrásokból tudnak alapvető stratégiai fejlesztéseket megvalósítani. Az európai pályázási rendszer sokkal bonyolultabb, szigorúbb. A pályázási technikák elsajátítása és a megfelelő projektmenedzsment kialakítása meghatározó a sikeres projektek végigvitelében. A nagy európai projektek és források közül az INTERREG programokat Márkus Ferenc irodavezető ismertette. A programban a határ két oldalán levő megyék vehetnek részt, különálló vagy tükör-projektekkel. Az alap 2003-ban kezdte el működését, és több mint 68 millió eurós kerettel 2005-ben írták ki az első pályázatokat, melyeket hamarosan értékelnek is. Ezen pályázati kiírások 4 programban lefedik Magyarország teljes határövezeteit, és elsősorban infrastruktúra fejlesztésre, közös határokon átnyúló együttműködésekre lehet pályázni. Jövőre újabb kiírások várhatók. Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának igazgatója az EU-n belül a határokon átnyúló kapcsolatok rendszerére felépülő transznacionális régiók formálódását vázolta fel. Két nagyszabású EU-s forrásokat is felhasználó projekt bemutatása során (a bonchidai Bánffy-kastély felújítása és a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Kar létrehozása) a projektvezetés nehézségeiről is szó volt. Az idén létrejött Szülőföld Alapot bemutatták a konferencián. Idén a magyar kormány elkülönített állami pénzalapot hozott létre a határon túli magyarság támogatására, a szülőföldön való megmaradás ösztönzésére, a kulturális és nyelvi identitás megőrzésére. Az alap 1,15 milliárd forint keretösszegű támogatást írhat ki még ebben az évben. Kiss Elemér, a Szülőföld Alap tanácsának elnöke vázolta az alap felépítését. A Szülőföld Alap Tanács a miniszterelnök által augusztus végén kinevezett 15 tagból álló szakmai testület, amely csak stratégiai döntéseket hoz, iránymutatást végez, konkrét pénzek felett nem kíván rendelkezni (kivéve a HTMH-nak juttatott 25 millió forintról). A Szülőföld Alap titkársága a HTMH épületében kap helyet, a pályázati adminisztrációt is innen intézik. A testületben hét határon túli személyiség képviseli a hét határon túli régiót, továbbá 8 magyarországi prominens személyiség is jelen van, akik többek között a határon túli magyarságot támogató közalapítványokat, hivatalokat képviselik. A határon túli támogatást biztosító közalapítványoknak (Illyés, Apáczai, Új Kézfogás) figyelembe kell venni a Szülőföld Alap prioritásait és a pályázati felhívásait. Fontos, hogy saját támogatási stratégiájuk is ehhez igazodjon. A konkrét pályázati kiírásokat a Szülőföld Alap három kollégiuma valósítja meg. (gazdaságfejlesztési, önkormányzati-vidékfejlesztési, valamint a kulturális-oktatási-egyházi-egészségügyi kollégiumok). A Tanács meghatározta a prioritásokat, viszont a konkrét pályázati felhívások csak a kollégiumok létrejötte után valósulhatnak meg. A határon túli régiós elosztások általában a régiókban élő magyarság számarányának megfelelően történt, Kárpátalja és a Vajdaság irányában pozitív korrekcióval élt a tanács. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a 2005 évi pénzeket 2006 év elején kifizetik, talán a 2006 évi új pályázatokat még az év elején ki tudják írni. Több határon túli civil szervezet a Vajdaságból és Kárpátaljáról sérelmezte, hogy a Szülőföld Tanácsba delegált határon túli képviselőket nem konszenzus alapján jelölték ki, továbbá tiltakoztak amiatt is, hogy ezen személyek öncélúan, belső egyeztetések nélkül határozták meg a prioritásokat. Kiss ígéretet tett arra, hogy jövőre egyeztetés alapján jelölik ki a regionális stratégiákat. Hozzászólásában Kötő József, az RMDSZ oktatási államtitkára javasolta, hogy a közalapítványi forrásokból inkább a határon túli kis költségvetésű rendezvényeket, működési költségeket kellene finanszírozni. Az Alap felhasználásával pedig nagyobb stratégiai fejlesztéseket lehet támogatni. A konferencia nem nyújtott átfogó képet a kormányzati elképzelésekről. A kormányzat az EU-s alapokat és a Nemzeti Fejlesztési Tervet új struktúraként próbálja behozni a támogatási rendszerbe. Ez egyértelműen a nagy civil szervezeteket segíti, azokat, akik egy-egy nagyobb projekthez elő tudják teremteni a 10-50%-os önrészt. Kérdés, hogy a kis szervezetek hogyan tudnak megfelelni az új, szigorúbb kihívásoknak. A Szülőföld Alap alternatív forrásként jelenik meg, de ez sem tud a határon túli támogatási rendszer meglevő problémáira megoldást adni: nem tervezhető, a támogatások ad-hoc jellegűek, csak egy éves időszakra lehet tervezni, nincsenek visszacsatolások, a döntések mögött nincsen személyi felelősség. Félő, hogy ez az alap kiszolgáltatottá válik a politikának, klientúraépítésre használják, így a meglevő civil hálózati rendszert nem tudja hatékonyan felhasználni, befogadni. Nincs arra garancia, hogy a támogatások a leghatékonyabban a legszükségesebb helyre kerüljenek. Az értekezleten nem vett részt a magyar kormányzati főilletékes, Szabó Vilmos, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. /Alkotmányos kötelezők – 2007-től új lehetőségek a magyar támogatáspolitikában. = Transindex.ro, okt. 14./ 2006. június 16.
Plakátbotrány Szlovákiában – egy nappal a választások előtt. Maga a pozsonyi kormány – amelynek tagja a magyar kisebbséget képviselő MKP is – szítja a nemzeti ellentétet – állítják az MKP képviselői. Erősödik a nemzeti feszültség a szlovákiai választási kampányban, a magyarellenes hangulat szításához maga a kulturális tárca asszisztál – jelentette ki Gyurovszky László, az MKP kampányfőnöke. A kulturális minisztérium figyelmeztette a pártot, hogy plakátjaival, amelyeken magyarul és szlovákul szól választóihoz, megsértette a szlovák nyelvtörvényt, mert a szlovák szöveg kisebb, mint a magyar. Az MKP visszautasította a vádat, és nem írja alá azt a jegyzőkönyvet, amelyet a kulturális tárca fogalmazott meg. A rossz hírű meciari időkben született szlovák nyelvtörvény ugyanis úgy kezdődik, hogy ez a norma nem vonatkozik a kisebbségek nyelvhasználatára. Az MKP az idevágó keretegyezmény alapján kommunikál magyarul és szlovákul választóival, amely nemzetközi keretegyezményt egyébként Szlovákia is ratifikálta, ez csak ürügy a nyílt magyarellenességre, amelynek célja, hogy elbizonytalanítsa az MKP választóit – tette hozzá Gyurovszky László. /Magyarellenes hangulat a szlovákiai kampányban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./2006. augusztus 8.
Lehallgatási botrány robbant ki Szlovákiában, miután a Hospodárské Noviny című szlovák gazdasági napilap megírta, hogy az elmúlt években a politikai pártok központjait hallgatta le a szlovák titkosszolgálat /SIS/. Az új titkosszolgálati igazgató, Jozef Magala arról tájékoztatta a parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságát, hogy már megtette a jogszerűtlen lehallgatások megszüntetését célzó intézkedéseket. Magala elődje, Ladislav Pittner nevetségesnek nevezte és tagadta, hogy a vezetése alatt bármilyen jogszerűtlen lehallgatásra sor kerülhetett volna. Az elmúlt években több – akkor kormánypárti és ellenzéki – párt parlamenti képviselője nyilatkozott arról, hogy gyanúja szerint a SIS magánlakásokat és pártházakat hallgat le bírói engedélyek nélkül, törvénytelenül. Erről annakidején Köteles László, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselője, a SIS-t felügyelő akkori parlamenti bizottság alelnöke is többször nyilatkozott. A Fico-komány új belügyminisztere elismerte, a múltban valóban voltak információik a tiltott lehallgatásokról. Gyurovszky László, az MKP képviselője 2002-ben azt állította, hogy egyes pénzügyi csoportok még üzletelnek is a lehallgatások során rögzített hanganyagokkal. Robert Fico, az új miniszterelnök korábban szintén kijelentette, hogy lehallgatják. Az MKP elnöke, Bugár Béla 2002-ben arról beszélt, hogy érzéseik szerint a magyar párt képviselőit lehallgatják. /Hosszúfülek-botrány Szlovákiában. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
lapozás: 1-4